Az előzőekben a vakond téli tevékenységével foglalkoztunk, most pedig, mielőtt rátérnénk a különféle vakond elleni módszerekre, megvizsgáljuk, hogy miért is nem olyan egyszerű elbánni a vakondokkal. Látni fogjuk, hogy a vakond személyében egy különleges képességekkel felruházott és nagyon specializált életmódú élőlényt ismerhetünk meg, a vakond szinte az állatvilág egyik Chuck Norris-a, mindent tud, mindent kibír. És nincs ellene fegyver - na, ez szerencsére nem igaz, de nézzük:

A vakond rendkívül falánk állat, naponta csaknem a testsúlyával megegyező mennyiségű táplálékot kell elfogyasszon a normális "működéshez". Ezért, ha táplálékban gazdag területet talál (jellemzően a nyári szárazság idején a környék egyetlen rendszeresen öntözött kertje), akkor a kerttulajdonos igencsak felkötheti a felkötni valót, hogy távozásra bírja a hívatlan vendéget.

A vakond táplálék igénye nem meglepő, ha belegondolunk abba, hogy naponta mekkora földmenyiséget kell megmozgatnia még akkor is, ha csak karban tartja a járatait, hát még, ha új alagutakat épít ki. Mérések szerint a testsúlyánál akár 32-szer nagyobb súlyú földtömeget is képes eltolni, ami csak az arányok érzékeltetésére kb. azt jelenti, mintha egy 70 kg testsúlyú férfi 2200 kg-ot tudna eltolni. Ilyen izomzatnak bizony kell a táplálék.

A vakond helyzeti előnye nyilvánvaló, ugyanis számos más üreglakó állattal ellentétben nem csak lakni és elrejtőzni, vagy téli álmot aludni (ugyan a vakondra az utóbbi nem jellemző) vonul le a föld alatti járataiba, hanem az életének minden mozzanatát ott éli. A földfelszínre a legritkább esetben jön fel, csak ha nagyon muszály, pl. ha a járatai tartósan víz alá kerülnek, vagy ha érzi, hogy el fog pusztulni. A macskáknál ismert az a magatartás forma, hogy általában elvonulnak meghalni, ha már érzik, hogy lejárt az idő, a vakondnál ugyanez azt jelenti, hogy feljön a felszínre - tehát kivonul az életteréből. Így ha "üzemképtelen" vakondot találunk a talajon, nem biztos, hogy a kutya, vagy a macska volt, sőt, az sem biztos, hogy a szomszéd dobta át, hanem egyszerűen csak "lejárt az állat szavatossága".

Mivel tehát a vakond mindent a föld alatt csinál, ezért olyan kiterjedt járatrendszert hoz létre, amely komoly hátrányba hozza azt, aki megpróbálja elfogni, vagy elűzni. Éppen emiatt - pl. az ürgével ellentétben - gyakorlatilag lehetetlen vízzel kiönteni a járataiból, mert mindig van hová elbújnia, valamint elég nehéz gyorsan annyi vizet juttatni a territóriumába, hogy egyszerre az összes járata tartósan víz alá kerüljön. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a hozzá hasonló súlyú emlősökhöz képest kétszer annyi vörösvérsejttel rendelkezik, így lényegesen több oxigént képes felvenni egyetlen levegővétellel, ami nagyban növeli a túlélési esélyeit egy oxigén-szegény közegben.

A blog írójának személy szerint eddig csak két alkalommal sikerült vakondot vízzel kiöntenie, mind a kétszer az állatka egy még - vakond szempontból - szűz területre fúrt be egy kiszáradt vizes árok alatt, amelyet egy kora reggeli zivatal megtöltött vízzel, így ottragadt egy mindössze 1-2 méter hosszú új járatban, amit kerti slaggal már nem volt művészet a szükséges időre elárasztani. Az élénken mozgolódó vakondtúrás mellé fektetett üres vödörbe a vakond már magától belemászott, lévén az az egyetlen száraz terület a közelben. Amúgy állítólag a vakond kiválóan úszik.

A bunkerrendszerek kiépítése Iwo Jima szigetén és Vietnamban is igen hatékony eszköz volt az ellenség dolgának megnehezítésére, hát még milyen jó működik a kertben, különösen, ha a módszert egy olyan igazi vérprofi alkalmazza, mint Chuck Norris a vakond. Nem tudható, hogy éppen hol jár, rengeteg a lehetőség az elrejtőzésre, a beszennyezett, bebüdösített járat szakasz gyorsan lezárható, szükség esetén pedig a támadás helyétől távol egy sokadik vészkijáraton ki lehet menekülni.

De a kerttulajdonos helyzete sem reménytelen. Miért? Ez lesz a következő poszt témája.

Miklós Gergely - vakondstop

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.